1983-ban egy újszülött érkezése nemcsak a családot, hanem az egész országot lázban tartotta. Kevin Robert Clark születése pillanatában valóságos médiaszenzációvá vált, és neve bekerült a hírekbe.
Nem véletlenül: a kisfiú döbbenetes, 7,2 kilogrammos súlyával azonnal elnyerte a világ legnagyobb újszülöttje címet.
Bár édesanyja számára nem volt ismeretlen a „nagy baba” fogalma, hiszen családjukban gyakoriak voltak a robusztusabb alkatú gyermekek, Kevin méretei minden képzeletet felülmúltak.
A szülőknek hamar rá kellett döbbenniük, hogy a hagyományos babaholmik náluk szóba sem jöhetnek: az újszülött ruhák egyszerűen nem mentek rá a kisfiúra, és még egy átlagos méretű kiságy is szűkösnek bizonyult számára az első napoktól kezdve.
A növekedés irama a későbbiekben sem lassult le. Kevin már 12 éves korára elérte az 1,52 méteres magasságot, amivel toronymagasan kiemelkedett kortársai közül.
„Hihetetlenül nehéz volt akkoriban megfelelő ruhát vagy cipőt találni egy iskolás fiúnak. Az élet ebben a méretben állandó logisztikai kihívást jelentett” – emlékszik vissza a férfi a kamaszkori nehézségekre.
Különleges fizikuma miatt szinte mindenki – a tanároktól a vadidegenekig – azt várta tőle, hogy a kosárlabdapályán kamatoztassa adottságait. Kevin azonban sosem érezte magáénak a pattogtatást; őt nem a csarnokok zaja, hanem a természet csendje vonzotta. A sportolás helyett inkább a vadászatban és a horgászatban talált békére.
Ma, 39 évesen Kevin tekintélyparancsoló jelenség: rendőrként dolgozik, súlya 136 kg, magassága pedig jóval meghaladja a 2 métert.
Annak ellenére, hogy gyerekkorában sokszor vált gúnyolódás céltáblájává a méretei miatt, felnőttként megtanulta kezelni a figyelmet. Tudatosan kerüli a reflektorfényt, és inkább a hétköznapok nyugalmát választja.
Az élete ma már kerek: rátalált az igaz szerelemre, hűséges kutyája társaságában élvezi a szabadidejét, és őszintén boldog. Ha pedig valaki ma is felteszi neki az elkerülhetetlen kérdést – „Te biztos kosarazol, ugye?” –, ő csak mosolyogva, fanyar humorral válaszol: „Mi lenne, ha inkább a minigolfról beszélgetnénk?”