Leonora Namenni neve mára a határtalan anyai odaadás és az acélos akarat szimbólumává vált. Története 2011 áprilisában járta be a világot, amikor világra hozta huszadik gyermekét, amivel rekordot állított fel.
Ám az utazás itt még nem ért véget: néhány évvel később a család tovább bővült, és megérkezett a huszonegyedik gyermek is.

Egy nagycsalád születése
Minden 1989-ben kezdődött, amikor Leonora feleségül ment Jánoshoz. Bár kezdetben nem terveztek ilyen hatalmas családot, az otthonuk évről évre új élettel telt meg.
Ma egy tágas, kétszintes házban élnek, amely – a magas fenntartási költségek ellenére is – csordultig van szeretettel és egymás támogatásával.

A mindennapok evolúciója: A kézi mosástól a csapatmunkáig
Az élet egy ekkora családban az évtizedek alatt rengeteget változott, párhuzamosan a technológia fejlődésével és a gyerekek felcseperedésével:
-
A kezdeti nehézségek: Leonora emlékeiben az első évek emberfeletti kihívásként élnek. Akkoriban még nem voltak eldobható pelenkák, így mindent kézzel kellett mosnia, ami elképzelhetetlen fizikai megterhelést jelentett.
-
Az idősebb testvérek segítsége: Ahogy telt az idő, a terhek könnyebbé váltak. Az idősebb gyerekek természetes módon vették ki a részüket a kisebbek gondozásából és a házimunkából.
-
Konyhai logisztika: Ennyi emberre főzni valódi logisztikai hadművelet – a család átlagosan 5-6 kilogramm ételt fogyaszt el egyetlen étkezés alkalmával.
Álmok a közös jövőről

Bár a legidősebb fiú már saját családot alapított és elköltözött, a többi húsz gyermek továbbra is a szülőkkel él. Leonora és János hűek maradnak hagyományaikhoz és értékeikhez: hiszik, hogy a család a legfontosabb alapköve az életnek.
Leonora legnagyobb álma jelenleg az, hogy biztos indítást adjon gyermekeinek a felnőttkorhoz.
Szeretne több házat is felépíteni a közelükben, hogy a jövőben minden gyermeke saját otthonnal rendelkezhessen, de mégis a szülői fészek közelében maradhassanak.

